Mi vezet az agy hipertóniájához. Az időskori szellemi hanyatlás sem egyik napról a másikra kopogtat be az ajtón
Fizikai leírás[ szerkesztés ] Az agy tapintásra puha, kívülről barnásszürke, belül árnyalatilag enyhén váltakozó kissé sárgás fehér testrész. Egy felnőtt férfi agya átlagban 1,37 kg-ot nyom és 1,26 liter térfogatot foglal el, egy felnőtt nő agya átlagban 1,24 kg tömegű és 1,13 liter térfogatú. A szürkeállomány színét 1 fokú magas vérnyomás diagnosztizálásakor idegsejtek lényeges mennyiségbeli jelenléte okozza, a túlnyomó részben dendritekből és axonokból álló fehérállományét az axonok fehéres burka, a mielinhüvely.
Emberi agy
Az emberi agyban becslés szerint 50— milliárd idegsejtvagyis neuron van. Ezek között kb.
Az agyat védő rész az agykoponyaa másik rész az arckoponya. Lásd: Koponyacsontok.
A magas vérnyomás
A koponya alatti burkolat az agyhártyaaminek réteges elrendeződését itt a bal oldali ábra mutatja. Az emberi agy fontosabb szerkezeti részlegei Az emberi agy fő lebenyei. Bal oldali nézet Gray's Anatomy Legfelül az agy főrészét, [7] annak két féltekéjét borítva a sokgyűrődéses agykéreg helyezkedik el.
Az agy alsó részén az agytörzs kapcsolódik a gerincvelőhözemögött pedig, a nagyagy alatt a vízszintesen barázdált kisagy látható, ami a nagyaggyal való kapcsolattartás mellett főleg a motoros funkciót szolgálja. Az agynak két féltekéje van; egy bal oldali és egy jobb oldali. A bal oldalon mi vezet az agy hipertóniájához a kép a bal oldali félteke fő lebenyeit mutatja bal oldali nézetben. A jobb oldali félteke látszatra nem különbözik sokat a bal oldalitól, de funkciói szerint igen.
Dekódolt természet! Prof. Dr. Rosivall László a hipertóniakutatás újdonságairól
A lebenyek neveinek eredete nem szerkezeti, hanem azokat a kívülről határoló csontoktól kapták, egy kivétellel: a homloklebeny ugyanis kissé kiterjed hátrafelé a központi barázda sulcus centralis vonaláig, a falcsonti lebeny rovására.
Az agy egyes részeinek funkciói[ szerkesztés ] Homloklebeny: gondolkozás, tervezés, beszéd, a csontvázizmok akaratlagos mozgatása, érzelem, problémamegoldás, személyiség; Falcsonti lebeny: mozgás, milyen gyógyszereket igyon magas vérnyomás ellen, felismerés, ingerület; Nyakszirti lebeny: látási ingerület feldolgozása; Halántéklebeny: percepció felfogáshangingerületek feldolgozása, emlékezet, beszéd, szag; Kisagy van egy bal oldali és egy jobb oldali : testállás, egyensúly és mozgás-együttműködés ko-ordináció.
Agytörzs : alapvető életfolyamatok, pl. Ez az agy féltekéi között fekvő, azokat összekötő vastag idegköteg. A képen az agy frontális pólusa felül található Corpus callosum : az agy két féltekéje közötti csatornában elhelyezett, azokat összekötő masszív fehérállomány, egy több mint millió axonnyúlvánnyal rendelkező idegnyaláb; Varol-híd Pons, vagy pons Varolii : az agy utasításait továbbítja a kisagynak és a gerincvelőnek; Medulla oblongata nyúltvelő a gerincvelő tetején : életfolyamatok, légzés és szívdobogás szabályozása; Talamusz : ovális szerv, ami közvetlenül az agykéreg alatt helyezkedik el szimmetrikusan mindkét féltekében; a szervek érzéki ingerleteit adja tovább, a szaglást kivéve, az agykéregbe.
Az agy sejtjei és az agyfunkció folyamata[ szerkesztés ] Neuronoknak nevezzük a központi idegrendszernektehát mind az agy, mind a gerincvelővalamint az érző és autonóm idegdúcok idegsejtjeit.
Ezek speciális sejtek, amelyek képesek információ felvételére, feldolgozására és azok továbbítására elektrokémiai jelzés formájában.
Üzenet a stroke-osoknak és a hozzátartozóiknak a csoportunk 1000 fősre gyarapodásának alkalmából
A neuron funkciója az agyműködés alapját képezi. A neuron nem szaporodik mitózisos osztódással, bár bizonyos vélemények szerint egyes pluripotens asztrociták neuronná változhatnak. Az agy idegsejtjei kiterjedt elektromos hálózatot alkotnak, és az agy utasításai a főleg axonokbólilletve dendritekből álló hálózatban apró elektromos kisülések útján továbbítódnak, amelyeket a hálózati vonalban az egyes sejtek stratégikus pontjai közé szúrt mikroelektródák segítségével mérhető, akciós potenciálnak nevezett feszültségmaximumok, vagy csúcspontok létrejötteként észlelhetünk.
Elektromos mérőműszerrel persze nemcsak az akciós potenciál értéke, hanem a feltöltés időbeli folyamata is követhető.
Az elektrokémiai jelzést neurotranszmittereknek nevezett mi vezet az agy hipertóniájához vegyületek viszik sejtről sejtre. Azokat a sejteket amelyek információt hoznak a központi idegrendszer irányába afferens neuronoknakazokat pedig amelyek utasításokat visznek az izmok, mirigyek, színsejtek stb.
Az otthoni lélegeztetés betegségspecifikus indikációi
Egy tipikus agysejten való jelzésáthaladást mutat az itteni ábra. Neuron Egy közeli szinapszisbólvagyis csatlakozási pontból egy neurotranszmitter érkezik. Ennek befogadására a sejt speciális nyúlványai, a dendritek szolgálnak. A neurotranszmitterek képessége az, hogy a sejtmembránban található egyes molekulákkal reagálva ligandumokbefolyásolják a sejt ún.
Ezeken a csatornákon közlekedhetnek a különböző ionok, a sejt belső tere, és a sejten kívüli tér közt. Az akciós potenciál egy határfeszültség, ami elérése kisülést eredményez.
- Magas vérnyomás – Wikipédia
- Az otthoni lélegeztetés betegségspecifikus indikációi – Otthoni Lélegeztetési Program
- Vélemények a magas vérnyomás népi receptjeiről
Egy részletesebb ábra található az Idegsejt cikkben, ahol a szinapszis részleteit látva működése jobban elképzelhető. A kisülés az axondombon kezdődik, majd az axonon keresztül, annak végét elérve egy szinapszisba érkezik, ahol új neurotranszmitter molekulák létrejöttéhez vezet, és szomszédos sejt dendritjeivel érintkezve annak feltöltését gerjesztheti.
Nyomás alatt: hogyan lépjünk vissza a demencia előszobájából?
Ez a folyamat addig folytatódik amíg az ingerület egy meghatározott sejtet például egy efferens jelzéssorozat esetén izommozgató sejtet el nem ér. Az elektromos jelzés tehát a sejttesten és az axonfonalakon keresztül vezetődik. Ez nem az általunk jól ismert Ohm törvénye alapján való áramvezetés, hanem vezetődarabkák sorozatos feltöltését követő kisüléseiből áll.
Vezetőként az axon szolgál. Ez a kb.
A betegséget a hipercapnia hajlam miatt gyakran tévesen tüdőbetegségként kezelik, így feltehetőleg aluldiagnosztizált. Az obezitás-hipoventilációs szinrómában szenvedő betegek jelentős része de nem mind!
A szigetelést az axont beburkoló speciális glia sejtek Schwann sejteka központi idegrendszer esetében oligodendrociták állítják elő, és ezek végzik a karbantartást is. A szigetelés azonban nem folyamatos, és azt az axon vonalán egyenlő távolságú szakaszokban, kb.
A töltés átadása hézagról hézagra való sorozatos átugrással, ún. Az effajta áram az Ohm-törvényen alapuló áramvezetésnél kb tízszerte gyorsabb. Az áram tehát egy sorozatos feltöltési hullám formájában terjed, ami nem harmonikus, hanem csökkenő amplitúdójú. Ha tehát az eredeti potenciál nem elég magas, vagy a szigetelés meghibásodása miatt nagy a veszteség, akkor a jelzés, vagy utasítás nem érkezik célba, ami a test működésének a megbetegedésével jár.
Lásd lejjebb: Amyotrophiás lateralsclerosis Az idegsejtfal csatornái nyitására illetve zárására szolgáló neurotranszmitterek mindegyikének valamelyest más a hatása, illetve a jellege.
Az agy neuronjaiban ez a két utolsó játszik főszerepet. A neurotranszmittereket nagyrészt az axonvégződések termelik a szinapszisokban.
