A magas vérnyomás okozta járás bizonytalansága

Különböző képzelőerejű betegek külön-féleképpen fogalmazzák meg ezt a panaszt.

Ingadozó vérnyomás? Ez lehet az oka!

Érezhetjük úgy, hogy elmozdulnak körülöttünk a tárgyak, vagy úgy, hogy mi magunk fordulunk el azoktól. Lehet, hogy képtelenek vagyunk megállni a lábunkon, s nem tudunk egyenesen menni. A valódi, az egyensúly-érzékelő rendszer betegségéből kiinduló szédülés azonban forgó, ingadozó jellegű, vagy olyan, mintha gyors liftben utaznánk.

A forgó jellegű szédülésnél a beteg körhintában érzi magát. Az ingadozónál olyan érzés alakul ki, mintha a környezet előre, hátra vagy oldalra mozdulna el.

A "liftérzés" esetében pedig zuhanást, süllyedést, esetleg hirtelen emelkedést érzünk.

Mindenfajta szédüléshez bizonytalanságérzés, félelem is társulhat. Gyakori panasz a hányinger, sápadtság, izzadás.

Az egyensúlyérzékelő rendszer belső fülben található labyrinthusából kiinduló szédülés heves, forgó jellegű, amit középfülgyulladás is okozhat.

A Meniére-betegségben a hirtelen jelentkező, forgó jellegű szédülést hallászavar, fülzúgás, hányinger, hányás kíséri.

A brókerek tevékenységét vezérlő számítógépes algoritmus egy nem kellően átgondolt részlete a vállalatot ellenállhatatlanul tereli az összeomlás felé. Az igazgatóság válságülésén a mindenki által rettegett vezér — nem titkolva tanácstalanságát - felteszi a kérdést: "Van-e a jelenlevők közül valaki, aki érti, mi zajlik itt?

A nagyothallás a rohamok között is megmaradhat, roham alatt azonban fokozódik. Oka a labyrinthus betegsége, a hátsó koponyagödör daganata, sclerosis multiplex, nikotinmérgezés, agyhártyagyulladás, alkoholos állapot lehet. E tünetek jelentkezhetnek bizonyos agyi verőerek keringészavara következtében is.

A szédülés okai

Az egyensúlyérző rendszer bántalma áll a migrénes roham szédülése mögött is. Szédülést idéznek elő különféle agyi betegségek, így daganatok, vérellátási zavarok, vírus fertőzések is, persze olyanok, amelyek a koponyában elhelyezkedő egyensúly-érzékelő rendszert, központot és az azzal kapcsolatos idegsejteket, idegeket, vérereket valamilyen formában érintik.

Kisagyi daganatokban gyakori a szédülés. Nem szabad elfelejtkezni a koponya sérülései, az agyrázkódás után kialakuló szédülésről sem. Az agyvérzés, agyi érelmeszesedés talaján létrejövő szédülés nem forgó jellegű, hányással, rosszulléttel azonban járhat.

Szédüléshez vezethet a túlzott alkohol- nikotinfogyasztás is. Az extrém magas vérnyomás által kiváltott szédülés sem ritka.

Szédülést idézhetnek elő a vérnyomáscsökkentő szerek is. Ennek egyik oka lehet a vérnyomás túlzott csökkenése, de állhat a háttérben úgynevezett orthostaticus hypotonia is.

Túl sokszor szédül? Ezt jelentheti Mindenkivel előfordul élete során ez az érzés, amit többféle tényező is kiválthat. De mit jelenthet az, amikor már túl sokszor jelentkezik szédülés? A szédülés gyakori jelenség, az emberek egyharmada bizonytalan jellegű szédüléssel reagál a fáradtságra, de ez egy kiadós alvás után elmúlik.

Ez utóbbi esetben a beteg vérnyomása felálláskor hirtelen leesik, ami átmeneti agyi keringészavart idéz elő. Az orvosnak mindig fel kell hívnia a beteg figyelmét arra, ha egy szernél előfordulhat ez a mellékhatás.

Sőt e gyógyszereket általában este, lefekvéskor kezdik szedetni, és kis adaggal kezdve, lassan építik fel a terápiás napi dózist. Szédülést okozhat még súlyos vérszegénység, kimerült állapot, magas vérnyomás sarkantyú. Talán a magas vérnyomás okozta szédülésen kívül az egyik leggyakoribb oka e panasznak a nyaki gerinccsigolyák meszesedése.

Ekkor főleg a fej forgatásakor lép fel a bizonytalanság érzése, de forgó jellegű szédülést is előidézhet az elváltozás. Kiválthatja azonban nyaki verőér-meszesedés okozta szűkület, de szívbillentyű-betegség, anyagcsere-rendellenesség is.

Látászavaroknál, szemészeti elváltozásoknál sem ritka e kellemetlen panasz.

Ingadozó vérnyomás? Ez lehet az oka!

A belgyógyászati betegségek közül heveny gyomorhurut, epehólyag-gyulladás, alacsony vércukorszint, mellékvese-elégtelenség is előidézheti. A szemészeti, belgyógyászati betegségek okozta a magas vérnyomás okozta járás bizonytalansága inkább bizonytalansággal, labilitásérzéssel, imbolygó járással jár együtt. A szédülés okát mindig érdemes tisztázni. A szédüléssel foglalkozó ambulanciákon a kivizsgálás összetett.

Izommerevség-, görcs, bizonytalan járás…

Tartalmaz ideggyógyászati vizsgálat mellett szemészeti, fül-orr-gégészeti, reumatológiai és belgyógyászati vizsgálatot is. A panasz csak az ok pontos tisztázása után orvosolható. A kezelés pedig attól függ, hogy milyen betegség húzódik meg a háttérben. A korai, alapos orvosi vizsgálat megelőzheti olyan nagyobb baj elkerülését, ami bénuláshoz, súlyos esetekben akár halálhoz is vezethet.